Obrazy na stronie
PDF
ePub

sára! Hogy ott fog valami s a párisi propaganda által történni, tudtam s a »szózatban<« meg is irtam, valamint azt is, hogy az orosz kormány vagyis inkább ármány a propaganda működéseit a sláv törekvéseket s mozgalmakat részint tudta is, de mindenesetre használandja. Bár a mi kormányunk emberei szemeik elől a homály vagy a gonoszok képéről az álorcza lehullna.

Miket ezen leveledben előbbi 18 S 19-ik leveleimre hivatkozva irsz azokra fennebb bővön válaszoltam; itt habár feleslegesen is ujra meg ujra mondom; miszerint sem nem jutott eszembe neked szemrehányásokat tenni és hogy a lemondás emlegetése nem neked szólott, hanem a fiuk irányában használt ijesztő volt. Bár ne jutott volna, vagy jutna madárijesztő sorsára. Azt is emlited miszerént midőn dolgaidat átvettem, tudtam, hogy négy fiad van. Tudtam igenis, de szavad után azt is tudtam, hogy jó és engedelmes fiuk. Ért egyéneket s szoros számitókat sem vártam, sem kerestem bennök, de remélhettem, hogy dolgainkat zavarni nem fogják. E remény mellett is nem sokára dolgaid átvétele után őszintén tudtára adtam fiaidnak, miszerint dolgaid csak úgy jöhet nek rendben s én azokat csak úgy folytathatom, ha ők magokat a körülményekhez s azok következtébeni terveinkhez alkalmazzák. Akkor mindjárt irtam annyit és sem többet, sem kevesebbet mint most ti, hogy ha ők többet akarnak s fognak költeni mint lehet én kénytelen leszek a dolgok folytatásával felhagyni. Láthatod tehát, hogy ez nem most, vagy egy darab idő alatt keletkezett, mint te nevezed fenyegetés, hanem mindjárt kezdet óta létezett s a dolog természeténél fogva létezni is kelletett feltéte annak, hogy dolgaidat folytathassam. Te azt mondád, hogy nem nagy baj ha kérnek is, mert tőlünk függ adni, vagy nem adni. Ugy, de gyakran csaknem bajosabb, legalább gyötrőbb a nem adás, mint az adás. És ha ezen felül hátha a nem adás, a nem adhatás következtébeni nem adás után adósságot raknak. Quid tunc ?

Az augsburgi rólam is említést tévő czikkjére figyelmeztetésedért köszönetet mondok; még nincsen két szám itt. Ha oly formán s oly czélzattal van abban rólam emlités, mint irád, tanácsodat igen helyeslem; felszólalásom szükséges leend. Kiváncsi vagyok azon czikkre. Ninám ujból is köszönt. Áldjon az ég, barátod.

(Eredetije az Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltárában, a Wesselényi Miklós levélmásolati könyve. 1846. 19. kötet 39-42. lapján.)

[merged small][merged small][ocr errors][merged small]

Ha igaz, hogy Szék követének választott ugy fogadjatok nekem szállást, mert különben bemenvén nyakatokra szállok.

Midőn szivesen.

(Eredetije az Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltárában Wesselényi levélmásolati könyve 1848. 35. kötet 114. lapján.)

Közli: PAP KÁROLY.

[blocks in formation]
[blocks in formation]

Finis. Per me Nicolaum Petrovay.1 Anno D. 1670. die 8. 9bris.

1 Petrovay Miklós vagy átdolgozta az eredeti hegedűs éneket, vagy csak leírta e variánst.

Irodalomtörténeti Közlemények. XVI.

SZ.

32

AD VOCEM.

NYELVŐR. Az is szóba került már egypárszor, hogy hol vette magát a Nyelvör? Hol ennek, hol annak kerítettük a nyakába mint valami lebernyeget, hogy adandó alkalommal onnan ismét lekanyarítva, másnak szaporíthassuk vele az emelni valóját. Legutóbb, Toldy Ferencz születése századik évének ünneplésekor mondatott, hogy Toldy »tervezte a Magyar Nyelvőrt.<< Ez az állítás talán elejét venné annak, hogy egy közelebbi vagy későbbi, tizedes vagy százados ünnepen, ez a kakiszerű díszgallér valakire másra szabassék még sem halasztom tovább annak elmondását és közlését, a mit máskor elmulasztottam.

1871. február 25-én az Akadémia I. osztálya a nyelvtudományi bizottság elnökéül Toldy Ferenczet ajánlotta; új tagokul pedig a bizott ságba Gyulai Pál r., Joannovics György és Szilády Áron lev. tagokat. Ezekkel az ajánlásokkal egyszerre jutott az összes ülés elé »a nyelvtudományi bizottság azon előterjesztése, mely szerint a bizottság teendőinek szabatosabb körrajza javasoltatik.<< Az elnökre és új tagokra vonatkozó ajánlást az április 24-én tartott összes ülés elfogadta; a bizottsági előterjesztés pedig, némi változtatással, a május 22-én tartott öszszes ülésen fogadtatott el. A változtatás annyiból állott, hogy a B. szakasz I. pontjában ezen szavak: »s ezek között első sorban a finn-ugor, másodikban pedig a török-tatár nyelveket kihagyattak.

A bizottság teendőinek szabatosabb körrajzából kiindulva, a Regi Magyar Nyelvemlékek IV. kötetének II. osztálya és V. kötete kinyomott példányairól esvén szó, Toldy mint szerkesztő jelentette, hogy azok hollétének nem tud nyomába akadni. Miután Hunfalvy Pál is bizonyitotta, hogy azok az Akadémia palotájában sehol sem találhatók: megbízatott a bizottság legújabb s legifjabb tagja, hogy a lappangó nyomtatványokat kutassa fel. A megbízott tag a legközelebbi ülésen jelentette, hogy sikerült azokat megtalálnia az egyetemi nyomda padlásán.

A jelentés alkalmával három indítványt szorongatott magában, melyek közül kettőt elő is terjesztett, a harmadikra azonban a két elsőnek kissé hűvös fogadtatása miatt nem került a sor.

Az első volt a Nyelvemléktárnak, a drága és iskolai használatra kevéssé alkalmas Régi Magyar Nyelvemlékek mellett mintegy párhuzamosan s nem ezek megszüntetésével való megindítása.

Ez, a szükségességet illető szelid kétségek nyilvánítása mellett elfogadtatott.

A második volt egy folyóirat megindítása, a »szorosabb magyar nyelvtudomány köréből, tájszó, nyelvhagyomány-gyűjtés; a nyelvmivelésnek, idegen nyelvek hatásának, nyelvrontásoknak ellenőrzése czéljá ból, a mint ez »a teendők szabatosabb körrajzában is érintve van.

Mivel ez az A) pont alá foglalt »szorosabb magyar nyelvtudomány a B) alatt következő » szélesebb magyar nyelvtudomány nyal. ennek hívei részéről ellenkezőnek tartatott: ily külön folyóirat meginditása váltig feleslegesnek mondatott. Addig, addig, hogy végre mégis elfo

[ocr errors]

gadtatott. Némelyek részéről alighanem azzal a gondolattal, hogy Szalárdi szavai szerint: egy darabig majd durál, azután exspirál. Lehet, hogy úgy is történt volna, ha Csengery tudomására nem jut a dolog. Csengeryt Gyulai informálta. Ennek nyomán keletkezett az 1871. november 27-én tartott igazgatósági ülés 80. számú következő határozata : Csengery Antal másodelnök úr magántudomásból fölemlítvén a nyelvtudományi bizottságban folyó tervezéseket egy »Magyar Nyelvör« czímű folyóirat létesítésére: hogy e közlönyre már most előkészületek tétethessenek s újévre megjelenhessék, kéri az igazgatóságot, méltóztatnék kijelenteni, hogy annak 1000 frtra menő költségeit az 1872-ki költségvetésbe fel fogja venni. Határozat: Az igazgatótanács ily folyóirat szükséges voltáról meggyőződve utasítja költségvetési bizottságát, hogy arra 1000 frtot az 1872-ki költségvetésbe vegyen fel, egyszersmind erről az Akadémiát, illetőleg a nyelvbizottságot, értesíttetni határozza. <<

Deczember 15-ről kelt következő levél érkezett az indítványozóhoz:

A Magyar Nyelvör« szerkesztősége
(4-dr. levélpapiron fehér nyomás).

Igen tisztelt ügytárs!

Hogyne volna Kegyed előtt ismeretes az ó világ eggyik Klasszi(sor vége) népének ama szokása, hogy a családapa az ujonszülött gyermeket karjára vevés által ismerte el magáénak ?

Megtagadhatná-e tehát ez elismerést attól, a ki mindegyikünk tudomása szerént Kegyednek köszöni, ha a napvilágot meglátja? Legyen tehát igazi édes apja a kisdednek s ölelje őt mindjárt születésekor szerető karjára!

A karácsonyi nagy ünnep közeledtével szükséges, hogy különösen iparkodjunk erényeseknek lenni; azért hiszünk és reménylünk

Pesten, 1871 15/12.

és szeretünk Szarvas Gábor.

SZ.

« PoprzedniaDalej »