1. A' branyiskai egész jövedelmem folytonosan.

2. Azon 27.000 v. frtból körül belül, mellyeket a Csobánczi egyesség utján kaphatni reméllek, 20.000 v. frt.

3. Minden pénzt, mi a' magam' 's gyermekeim elkerülhetetlen szükségeink fedezésén túl fenn marad.

4. A' már megnyert 's elbékélt Brudern Haller-féle pör következtében még részemre eső 6,000 v. frt.

5. Ha sikerűl a' Szabolcsi javak dolgát elintézni, mivel kevesebbet 50,000 pengő frtnál elbékéllés utján alig kapok, abból 10,000 pengő forintot.

6. Ugy szintén idővel a' ménes egész jövedelmét.

Jószágaimnak 's adósságaimnak mostani

kezelése

's költségeim következnek mellyek itt pontonként láthatók.

1. Szurdokot, Solonát, Kis Kristolczot, Tormapatak át, Muncselt 's a' Kendermezei, buzamezei, és konkolyfalvi részeket magam administráltatom.

2. Branyicskát szintén magam administráltatom.

3. A' Szurdoki jószág többi része Mezei Lászlónál van haszonbérbe 8,500 v. frtba.

A fundus instructus csekély.

A' ménes áll azokból a lovakból, mellyeket tőled vettem, 's még néhány iminnen amonnan összeszedettekből, s ezek szaporitásából, most apró nagy 35 van 's ezek közt 6 televér.

Marha van 40 darab mindenestől.

Sertés van 18 hízón kivűl még 65 darab.

Mindez a' mint látod csak kezdet és igen kevés.

Gyermekeim költsége 9000 frt ezt a Mezei árendája födi 1000 frt hijján, mivel 500 frt előre nem látott esetekre kell fölhagynom.

Az adósságok kamatjait Branyicska középszerű években is fedheti 's még jobban tenné azt ha 6000 v. frt haszonbért kapnék érette. Magam ritka évben költök el többet 9000 v. frtnál, de mivel ennek kicsinálására többnyire olcsón kell holmit elvesztegetnem, majd kétszer annyit érő gabonámba kerül.

-

A' mi nekem sietve kell, az évenként 6,000 v. frt, melly összegre akkor van szükségem, mikor Pestre megyek, octoberben. E részben évek óta már azon töröm eszemet: ha nem nyithatnék-e valami úton módon magamnak Pesten 6 vagy 7000 v. frtig hitelt, ugy hogy ezen összeget azután septemberben törvényes kamatjával visszatéritsem. A' félévi kamat vagy egy évi kamat sem menne annyira, sőt fél annyira sem, mint a' mennyiben most nekem ezen összeg kerül. De annyira járatlan vagyok az illy dolgokban, hogy nem tudtam mikép

vihessem ki,

Most mindenképen azon vagyok, hogy a' sibói örmény és Oriani pénzét sz. György napig kicsinálhassam, ezektől szabadulva, a' mit reméllek mindjárt könnyebben lélekzelnék.

Itt van mindaz mit jelen helyzetemről mondhatok 's ehez csak azt teszem hogy irodalmi s egyéb viszonyaim végett 6. holnapot kell Pesten töltenem évenként, 6. holnapig pedig joszágaimban lehetek; 's hogy a Mezey haszonbére két év mulva deczemberben 1846-ban kitelik; költségeimet pedig kevesebbre nem szorithatom, mivel már a' lehető legkevesebbre szoritottam, 's jó lélekkel elmondhatom, hogy magamtól a lehető legtöbbet már megtagadtam.

Vannak nekem: Egyesületi és peres költségeim is, de ezeket irói jövedelmem nem csak bövön födi, hanem többnyire még marad is. De az iráshoz nyugodt lélek kell, 's ha Isten rá segit, hogy meglehetős birtokom, 's valóban kevés szükségeim mellett, ezen mindennapi gondok szűnjenek, akkor azt hiszem irói jövedelmem erdélyiesen szólván nevezetes öszvegre fog menni: mert egészen nyugodt kedélyel, 's kedvencz pályámon haladva 10-12,000 v. frtig irhatnék nem nagy megerőltetéssel.

Ha mindezek után valami még homályos előtted, kérlek ird meg nekem Igy egyszerre nehéz egy öntetben elé adni holmit, 's én minden holmit fölvilágosithatok, mert dolgaimat igen jól tudom. Itt igen ingerült kedélyem.

Isten áldjon édes druszám, utóbbi barátságodat ujra szivesen köszönöm, 's szavamnak állani fogok, Pesten a' reám bizottakban személyesen eljárok, 's akármi végezni valód van Pesten kérlek bízd csak réám, válaszoddal pedig minél előbb örvendeztesd meg. (Innen a saját kezével.) Hű barátod Jósika Miklós.

U. I. Innen 16-án a' holdnak indulok 's igy 21-én reméllem Pesten leendek.

Egy pár ujságot hallottam: Itt azt beszélék hogy Zoltán János szabolcsi első alispány

administrator lett Szathmárban

Wenkheim

Béla pedig Biharban.

Pest télhó január 27-én 1845.

Kedves Druszám!

Kérlek tekintsd e levelet mint az előbbi folytatását 's mellyet ujra fog egy ma befejezésűl követni.

Szőnyi Urral egy hét óta parlamentirozom: ma a' holnapi nap delét tűzte ki találkozásul, remélem ott az ajánlott nevelőt is találhatni. Mielőtt utóbbi leveledre visszatérnék, kivánságodat hiszem teljesiteni, ha itteni barátidról ismerőidről 's a' most uralkodó szellemről irok neked.

A' mi a' társadalmi életet illeti, ez, szintolly aluszékony Pesten, mint a minő élénk Budán, hol vigalom, 's estély egymást érik 's hová Pestről is nagy számmal járnak; nem mondom járunk, mert én még nem valék Budán. Pesten a' hány salon nyitva van, mindegyikben voltam, a' társalgás a régi. Legkellemesbnek találom a' Batthyányi Lajos és Orczy György házaikat. Szechényi István egészséges de megöre gedett; buskomoly 's régi szeszélye jó részt lejebb hagyott. Neje a' régi

derék kedves házi nő, de butorai együtt nem lévén még, csak a jövő héten fogadhat látogatókat. Széchényi, Keglevits Gábor, Battyáni Lajos, Telcki Laczi, Descöfi Emil, 's kit legelőbb kellende neveznem: Kossuth folytonos mozgásban vagy inkább ülésben vannak; mert majd minden nap vannak űléseik. Mind ezek közt az űlések közt legfontosabbak a' gyáregylet ülései, 's a' legsületlenebbek a tudóstársaságéi, melly utóbbiakban nekem is szerencsém van mint túdósnak hallgatni ha Istentől jö. A' nemzeti cassinoból valoságos kávéház lett 's tagjai naponként szaporodnak, kik közt fájdalom egy pár uzsorás és csaló 's néhány könyv, pápaszem, tolkés és kestyű csenők is találtatnak; ugy hogy nehányan már azon eszmére jövénk, valahol egy fiók casinocskát alapitani. Arra vonatkozva mit leveledben a' védegyletről irsz, sajnálkozva mondhatom neked: hogy itt nem csak a védegylet, mindenkép fontos kérdése hanem majd minden a' kasztok kérdésének gyülöletes mezejére vonatik, s'a' magnas gyülölés soha sem volt olly nagy mint épen most. Én ezt igen veszedelmes taktikának tartom; mert minden kevesebbé önálló ember, 's ki népszerűségét nagyon félti, azonnal kifog vagy nyerget cserél. Egy példát: Darab idő óta a' casino páholyába egy unalmas comité fészkelte be magát, 's a' világért sem azért, mintha itt valami kasztokról lenne szó, mert minden kasztokbóli emberek járnak oda, hanem csupán az ott terjedő unalom miatt, többen 's ezek közt a legliberálisabb emberek, még maga Rádai Gida is, változást akaránk ebbe a' páholy dolgába tenni azt hittük, hogy ha mindenki földszinti jegyet vált 's avval megy a páholyba legalább a habituék száma gyérűl és szükség esetébe más ember is kap ott helyet. Többen megegyeztünk abban, hogy ez iránt inditványt teendünk. De a' páholypárt megelőzött, a' kérdést a' kasztok mezejére vonta, 's a' nélkül hogy csak egy hang hallatszana ellenök annyira montirozták magokat, annyira kikeltek a páholy ellenségei ellen, mikép lehetlen volt e' részben valami kis felvilágositást nem adni.

-

Én szólaltam fel tehát azon hiszemben, hogy a' többiek sem hagynak sárban. Mondtam: hogy itt a világért sincsen kásztok' érdekéről szó; hogy minden illyen közösön használt páholyokba végre egy stereotyp, az az mindig egyszinű társaság szokta magát végre megalapitani, 's hogy onnan történik aztán, hogy ha ritkábban megjelenő vendég érkezik, annak hosszu képeket csinálnak 's hogy az soha helyet nem talál; végre mondtam, hogy csak az az oka, hogy a társaság csak kevés tagjaitól élvezhető páholy némellyeknek nem tetszik; főleg most midőn annak árát 1400 p. forintra emelték, melly áron három más páholyt is lehetne tartani. Képzelheted millyen kapóra estem ezeknek az uraknak 's millyen szépen sárba hagytak a' többiek mind. Némellyek a' stereotyp kifejezést vették rosz néven: annak olly értelmet adván, minőt mióta a világ áll, e' szónak senki sem adott. Mondák t.i: hogy a' stereotyp nyomtatás apró betükből állván, én aprószeres társaságot értettem rajta. Eszembe juttatta e' történetke a' bécsi fiakert, ki, miután pajtásai minden kigondolható gorombaságot mondtak neki, ő mindazt eltűrte, mig végre egyik nem tudván már mit mondjan neki felkiáltott:

Irodalomtörténeti Közlemények. XVI.

24

Tete Cicero !· mire olly tüzbe jött hogy mindjárt agyba főbe verte a' másikat.

A' védegylet itt terjed, de az ingerültség nagy részben lecsilapult már s' a' mint hallom több vállalkozó tett már lépéseket uj gyárok felállitására: 's ezek közt házi gazdám Malvieux Vilmos úr is. A' Honi feliratot is mindenfele láthatni még a virágárusne is 's a virslisek is használják már; a' magyaros öltözet pedig a' tánczvigalmakban nem ritkaság.

Én azt hiszem kedves druszám, hogy megjelenésed itt Pesten igen kellemetes volna sokaknak, 's főleg ha egy férfiu salont nyitnál, miben itt nagy fogyatkozás van, ritkán lennél viditó társaság nélkül. Az erdélyi hirlapba lenyomott czikked épen a pro-pos jött 's egy átaljában nincsen elkésve 's e' mellett közméltánylást nyert, 's más szinű lap is egész terjedelmében lenyomatá.

Nem hiheted, milly nagy a' népszerűség mellyben vagy, 's millyen mohón olvassák minden sorodat.

Megvallom igen ohajtanám ha kasztokról, 's arról a' sületlen mág nás gyűlölésről is irnál valamit, mert mikor már egy Jósika Miklós ezen oktondi rang-korság gyanujába jő azért, hogy egy unalmas társaságot, unalmasnak nevez, az már csak ugyan furcsa; sa te szavad igen sokat tenne.

Még Kossuthról irok neked pár sort: Kossuthnak jelentősége az utóbbi időkben növekedett. Alig hiszek ministert, kinek előszobája olly folytonosan tele volna mindenféle emberekkel, mint az övé. Ezek a kereskedők, vállalkozok, különböző egyletek ügyvivői egymásnak adják a' kezőket nála, 's én azt hiszem, hogy Kossuth soha még illy közvetlen befolyással nem birt, 's illy fényes jelentőségű állásban nem volt helyes tactika volt-e tehát, az érdeklettektől, tőle a' Pesti Hirlapot elvenni, az iránt azt hiszem ők magok is már tisztába vannak.

Pest épű és szépűl: az uj épület körüli sétahely a' mint mondják igen szép terv szerént készülend; minek az illy sokat járó ember mint én természetesen csak örülhet.

Jan. 28-ản 1845.

Kedves Barátom!

Épen folytatni akarám levelemet, midőn jan. 23-án költ utobbi soraidat vettem, mellyeknek komoly iránnya szükségessé teszi, hogy soraidra bővebben kiterjeszkedjem.

Bennem kedves barátom igen kevés, sőt bátran állithatom, legkissebb könnyelmüség nincsen ; ez az oka, hogy évek óta már igaz, szivből eredt vidámságot rajtam senki észre nem vehetett. Ez az oka, hogy évek ota már dolgaimat sokkal rosszabbul hittem állani, mint talán valóban állottak, és most is nem hogy a' papiroson irt számitásoknak hinnék, vagy azokra támaszkodnék, azoktól inkább félek és rettegek, 's elmondhatom, hogy főleg az utóbbi időkben, leginkább pedig a' tavalyi év után, mellyben költségeim szaporodtak, jövedelmem pedig szinte semmi sem volt, - egy egészen nyugodt pillanatom sem volt.

Gyermekeim költségei 's nyugalma bírt arra, hogy Mezeinek adjam árendába egy részét jószágomnak. Az a' sok pénz, mibe gyermekeim lovai kerültek, láttatá velem jónak ménest állitani: mit megvallom, most is hasznosnak látok. Ez birt a' határosztályokra, a' szurdoki vásár kérésére. Ez birt végre arra, hogy számtalan olly élvekről lemondjak, mellyeket részint korom, részint egészségem, leginkább pedig folytonos nyomás alatt szenvedő kedélyem, olly szükségessé, más talán mondaná, elkerülhetetlenné tennének. Jó lélekkel mondhatom, hogy mértékletesebb, munkásabb s egyszerübb életet az enyémnél alig lehet képzelni.

A' mi talán némellyeknek mint nélkülözhető tűnne fel: Pesti mulatásom, korán sem élv és mulatság vágy, hanem életem 's egész ségem tényezője, nem csak nem egy költséges, életveszélyező betegségtől mentett ez már meg, hanem ezer olly okok miatt, mellyeket levélre bízni lehetlen, nálam kikerülhetlen szükséggé vált. 'S a' ki meggondolja : hogy hat egész holnapi, ugy szólván mindennapi kedvetlenségek és aggodalmak után falun, lelkem 's testem össze van csigázva, nem fog bámulni rajta, ha az év legkedvetlenebb részét, olly helyen töltöm le, legalább aránylag vannak óráim hol ama' rémek háttérbe vonulnak. És mégis barátom, évek óta ez a' második tél mellyet Pesten töltök 1841-42- és 43-ban Szurdokon teleltem, 's ha szegény doctor Borsos élne: megmondhatná, mennyire hatott egészségemre a' folytonos tűnődés és kedvetlenség, mert a' harmadfél év alatt nem volt egy nap, mellyben orvossággal ne éltem volna de lelkem is annyira el volt csüggedve mikép eredeti dolgozatok helyett először életemben, mivel heverni nem tudok, forditásokkal töltöttem be időmet.

Mindezekből láthatod barátom, hogy én tökéletesen ki vagyok ábrándulva 's hogy vérmes reményekkel nem szoktam 's nem tudom kecsegtetni magamat. Leveled tehát kedves barátom nem tehete aggodtabbá 's figyelmesebbé, hanem tett, igenis, őszintébbé 's bizodalmasbá. Nem mintha valaha félreismertem volna azon ritka és áldozó barátságot, mellyel irántam viseltetel; hanem mivel mint bajban 's aggodalomban sorsomat, óvakodtam az ürömkelyhét a' sorsnak réád nézve egy csöppel is keseriteni vagy szaporitani. De az a különbség van kiváló természetek, nagyszerű jellemek, és mindennapi emberek közt, mikép olly lelkű emberek mint te, a' terhesben és nehézben is találnak élvet és gyönyört, mig a köznapi embert minden visszarettenti mi gonddal és áldozattal jár. Ez igy volt kedves barátom, 's nem lennék őszinte irántad, ha titkolni akarnám: hogy azon gazdag és ritka barátság, mellyet irántam naponként bizonyitasz, meggyőződésem szerént neked is élvet és vigaszt szerez.

E' hosszu előzmény után, engedd itt ismételnem, mit utóbbi levelemben irtam neked: 1.) Mikép átlátom, s igen természetes hogy dolgaim barátságos felügyelését lehetlen egyébként magadra válalni, mintha fiscalisomat 's tisztjeimet egészen rendelkezésed alá adom, 's nem csak ünnepélyesen felhatalmazlak ezennel, hogy őket számadásra szorithasd, ha nem ezennel igen szivesen is kérlek arra.