Irodalomtörténeti közlemények, Tom 7Akadémiai Kiadó, 1891-1948; Akadémiai Kiadó, 1897 |
Z wnętrza książki
Wyniki 1 - 5 z 24
Strona 81
... literas mandarentur dari hospicia commoda , ubi hoc opus congruo ordine perficeretur . Cujus vigor ut staret oro Tuam Majestatem , ut sub forma literarum salvi Passus dentur literae , per quas authoritas ad haec a Tua Majestate mihi ...
... literas mandarentur dari hospicia commoda , ubi hoc opus congruo ordine perficeretur . Cujus vigor ut staret oro Tuam Majestatem , ut sub forma literarum salvi Passus dentur literae , per quas authoritas ad haec a Tua Majestate mihi ...
Strona 86
... literas rescribere . Sed quo sit loco res tua , mihi man- data , iam dudum satis , probeque cognouisti ex Scobelio tuo : vt silen- tium meum aequo animo ferre potueris . Ego , volente cumprimis Patrono , Pestinum ita me contuli ; vt ...
... literas rescribere . Sed quo sit loco res tua , mihi man- data , iam dudum satis , probeque cognouisti ex Scobelio tuo : vt silen- tium meum aequo animo ferre potueris . Ego , volente cumprimis Patrono , Pestinum ita me contuli ; vt ...
Strona 87
... literas meas ad Somogyium , Patronum Suauissimum . Iam ad te scribo . Respondi ad eius literas , plenas solatii , plenas amoris . Cape et tu partem huius solatii . De Operibus meis quam magnifice sentit ! et quam me animat ! >> Azon ...
... literas meas ad Somogyium , Patronum Suauissimum . Iam ad te scribo . Respondi ad eius literas , plenas solatii , plenas amoris . Cape et tu partem huius solatii . De Operibus meis quam magnifice sentit ! et quam me animat ! >> Azon ...
Strona 88
... Literas meas , ad Patro- num datas , terminaui per oratione pro re extemporali , currente calamo , ex abundantia cordis . Eam partem inde haec transtuli celeri manu . Iam incepi ergo , quod sum pollicitus : Age et tu , quae sunt agenda ...
... Literas meas , ad Patro- num datas , terminaui per oratione pro re extemporali , currente calamo , ex abundantia cordis . Eam partem inde haec transtuli celeri manu . Iam incepi ergo , quod sum pollicitus : Age et tu , quae sunt agenda ...
Strona 89
... literas , quarum partem tua caussa exscribo . >> Archiabbas Novák apud me fuit , animumque exploravit , eundern Viennae Patrono declaraturus , Facta iam transactaque sunt omnia : ego libros iam conua- so meos , ut iisdem curribus ...
... literas , quarum partem tua caussa exscribo . >> Archiabbas Novák apud me fuit , animumque exploravit , eundern Viennae Patrono declaraturus , Facta iam transactaque sunt omnia : ego libros iam conua- so meos , ut iisdem curribus ...
Inne wydania - Wyświetl wszystko
Kluczowe wyrazy i wyrażenia
alánok Anonymus apud bár Csokonai debreczeni Dialogus domini Döbrentei ellen elő előbb Endrődi Sándor enim épen éppen etiam évf Farnádi Fazekas Fazekas Mihály Ferencz Főv franczia fuisse Gömör vármegye Gróf Gyöngyösi haec Hírl Hives Hunfalvy Hunfalvy Pál hunok idem fatens idő ille inkább irodalomtörténet Irodalomtörténeti Közlemények József Kazinczy Kazinczyhoz király költő közl kunok Ladislai Listii Ladislaum Listium Lajos latin Lázár Béla levele Lidl Listius Listius László literas Lúdas Matyi Magy magyarok Mátyás megh melyet midőn Mihály mihi modo Molière mondja Myth Nemzet nevű Nicolaus Michaeli nihil nunc nyelv olvastam olly Pál Pápay pár Patriae Péchváradi Gábor quae quam Quid quidem quod régi Révai Roesler satis sőt sunt Széchy Mária szép tamen tibi történeti Trubert uram vala Vasár vero Volga
Popularne fragmenty
Strona 393 - A fentebb nemben mindaz, amit a minden nyelvek ideálja megkíván, a magyar nyelv természete (örök szokása és törvénye) világosan nem tilt, a régi és újabb klasszikusok által nevelt ízlés még javasol is, sa szükség múlhatatlanul parancsol.
Strona 34 - Kedvetclve ácsorog S érzi, hogy az embereknél Az ország nem így forog. Már meglátott: gereblyéjét És kapáját elteszi S félig harmatos Linnéjét Pipája mellé veszi. Jer, barátom! lépegessünk Kis kertednek útain S dohogás nélkül nevessünk Mások bolondságain. Jer, s érezzük, hogy nagy telket Többször fának ad az ég, S kis jószágot és nagy lelket Bírni boldogabb sors még.
Strona 194 - ... a lúd árát a zsebjeiből kikeresvén, Törli szemét, száját, és a sűrűbe elillant. Már a fejszések, nem lévén munka, pihentek Már jobbára ledöntve hevert a címeres erdő Legszebb része; menő félen már a nap: az ember Bárha dologtalan is, de az ácsorgást is elúnja: Mégsem jő sem az úr, sem az ács. Végtére az ispán Nem veszi a dolgot tréfának, hoppogat; erre Hoppot mond itt, ott, meg amott a rengeteg erdő.
Strona 317 - Ti is, kiknek vérét a természet kéri, Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri! Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!
Strona 21 - bemegy egy úri házhoz, s annak igen jeles könyvtára szemébe tűnvén, a könyvtárból kiszemel egy jeles könyvet, asztal mellé ül, s olvas a könyv mellett addig, míg eltelik a sarc ideje, s ekkor a könyvet visszateszi helyére, s meghajtva magát, kifelé indul. . ." Tizennégy esztendei szolgálat után otthagyja a katonai pályát, s 1796 végén, mint „nyugalomra lépett cs. k. Feldhadnagy
Strona 205 - Történt, a' bizonyos: megtetszik az akkori törvényTévők gondjából, kik az ő csúfjára, örökre Feljegyzék a nagy Törvénykönyvben, hogy az ollyan Rossz úton járó kutyafog, mint a mi Matyink vólt, Lúdasnak neveződjön: ez hát nem puszta találmány.
Strona 373 - If the Norse homily and the Mariu saga are compared with Jerome's letter, it will be found that the saga follows the letter more closely than the homily does. The...
Strona 193 - Ez munka fejében Nyáronn a legyet a szárán csapkodta napestig, Télen a tüzelő mellett a piszkafa végén Ácsorgott el egész napokat; jó anyja eléggé Zsémbelt rá; de akár a száraz falra marokkal Borsót hintett vólna...
Strona 189 - Nyáron a legyet a szárán csapkodta napestig, Télen a tüzelő mellett a piszkafa végén Ácsorgott el egész napokat; jó anyja eléggé Zsémbelt rá; de akár a száraz falra marokkal Borsót hintett vólna, szitok, mocsok és a hurítás Annyit tett Matyinak (Matyi vólt neve a sihedernek). Illy tunya életet élt ő jó ideig; hanem egyszer Hóltra elúnta magát, hosszúknak kezdte...
Strona 35 - Reményemet óh l ne fojtsátok, Ne sápadjatok óh levelek! Ma reggel hogy öntözgettelek, Ragyogónak láttam a napot, Hogy a láthatárra felkapott, Fényes képe még alig volt fent, Hogy mindjárt egy kis fellegbe ment. Mikor a nap ekképpen jő fel, Nem marad akkor az eső el. Forróságát a levegőnek Régen értem ily rekkenőnek ; Óh zőldségeim!