A természetjogKiadja A Szent-István-Társulat Tudományos és irodalmi osztálya, 1906 - 71 |
Kluczowe wyrazy i wyrażenia
60 fill Adam Smith aliud állam alterum non laedere anyakönyv aquinói Ára 1 kor autem bonum commune bölcseleti cselekvés dicitur egyház egyházi tanítóhivatal ellen ellenben elméleti ész emberek emberi enim erkölcsi szabályok érvénytelen eszes észnek etiam excommunicatio Freisen Gratian gyakorlati ész habet homo humanae vitae Hummer ideo igazságok igazságosság inkább isteni Jellinek jogászok jogot jogszabály jure naturali juris jus gentium kánonisták kánonjog kinyilatkoztatás kötelmek köv Lásd lege legem leges legis lelkiismeretben Leó pápa létezik magis melyek midőn modernen Staates modo mondja nézve nihil NOTTER oldal omnibus örök törvényben parancsok polgári törvénykönyv potest practicae praecepta principium Prolog quae quaedam quam quia quod ratio rationem rationis Reiffenstuel Rerum novarum római római jog Sándor pápa Savigny Sevillai Izidor sicut sunt suum cuique tribuere szabá SZENT-ISTVÁN-TÁRSULAT TUDOMÁNYOS Tamás termé természeti törvény természetjog körébe természetjogi iskola természetjognak természetjogról tételes Theol törvénynek újkori Ulpianus vajjon valamely Verbőczy
Popularne fragmenty
Strona 57 - Les hommes naissent et demeurent libres et égaux en droits. Les distinctions sociales ne peuvent être fondées que sur l'utilité commune. » ART. 2. Le but de toute association politique est la conservation des droits naturels et imprescriptibles de l'homme.
Strona 40 - Sicut autem ens est primum quod cadit in apprehensione simpliciter, ita bonum est primum quod cadit in apprehensione practicae rationis, quae ordinatur ad opus: omne enim agens agit propter finem, qui habet rationem boni.
Strona 17 - Hanc igitur video sapientissimorum fuisse sententiam, legem neque hominum ingeniis excogitatam, nec scitum aliquod esse populorum, sed aeternum quiddam, quod Universum mundum regeret imperandi prohibendique sapientia. ita principem legem illam et ultimam mentem esse dicebant omnia ratione aut cogentis aut vetantis dei.
Strona 26 - Humanum genus duobus regitur, naturali videlicet jure et moribus. Jus naturae est, quod in lege et evangelio continetur, quo quisque jubetur alii facere, quod sibi vult fieri, et prohibetur alii inferre, quod sibi nolit fieri.
Strona 42 - Tertio modo inest homini inclinatio ad bonum secundum naturam rationis, quae est sibi propria: sicut homo habet naturalem inclinationem ad hoc quod veritatem cognoscat de Deo, et ad hoc quod in societate vivat.
Strona 33 - Dicendum quod sicut nihil constat firmiter secundum rationem speculativam nisi per resolutionem ad prima principia indemonstrabilia, ita firmiter nihil constat per rationem practicam nisi per ordinationem ad ultimum finem, qui est bonum commune. Quod autem hoc modo ratione constat, legis rationem habet.
Strona 42 - Inest enim primo inclinatio homini ad bonum secundum naturam in qua communicat cum omnibus substantiis; prout scilicet quaelibet substantia appetit conservationem sui esse secundum suam naturam. Et secundum hanc inclinationem pertinent ad legem naturalem ea per quae vita hommis conservatur, et contrarium impeditur.
Strona 34 - Respondeo dicendum quod lex proprie, primo et principaliter respicit ordinem ad bonum commune. Ordinare autem aliquid in bonum commune est vel totius multitudinis, vel alicuius gerentis vicem totius multitudinis. Et ideo condere legem vel pertinet ad totam multitudinem, vel pertinet ad personam publicam quae totius multitudinis curam habet.
Strona 40 - Bonum est, quod omnia appetunt« ; hoc est ergo primum praeceptum legis, quod bonum est faciendum, et prosequendum, et malum vitandum ; et super hoc fundantur omnia alia praecepta legis naturae, ut scilicet omnia illa facienda, vel vitanda pertineant ad praecepta legis naturae, quae ratio practica naturaliter apprehendit esse bona humana.
Strona 17 - Jus naturale est quod natura omnia animalia docuit : nam jus istud non humani generis proprium, sed omnium animalium quae in terra, quae in mari nascuntur, avium quoque, commune est.